Régi dokumentumok, térképek tanúsítják, hogy az Alföldön több ezer kunhalom állott egykoron. Egy 1883-as térképről Békésszentandrás határában 13 kunhalmot tudunk megszámolni, amelyből még 8 áll sértetlenül. A többi erősen megcsonkítva, elszántva, elhordva, már alig jelzi egykori létét, legjobb esetben is csak a mérési pont maradt meg egy földkupac tetején emlékeztetőül: itt valamikor tekintélyes halom állott.

   Elöljáróban szólni kell arról, hogyan jöttek létre, kik építették, mi célt szolgáltak ezek a földművek. Nevükkel ellentétben, nem a kunok hozták létre, mert ezek a halmok, már jóval előbb a kunok betelepülése előtt megvoltak. Minden bizonnyal a honfoglalás előtt itt élő népek, őrhelynek, temetkezési- és lakóhelynek hordták össze. Később ezekből lettek őrhalmok, határhalmok.

   Győrffy István néprajztudós az alföldi halmokról az alábbiakat írta: "Olyan 5-10 méter magas és 20-50 m átmérőjű képződmények, melyek legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terülnek el, temetkezési, őr- vagy határhalmok."
Mindegy kik hozták létre, már régtől fogva Kunhalom néven szerepelnek és szépen beillenek az alföldi tájba.
Itt vetődik fel a kérdés, miért fontos e halmok megmaradása? A közelmúltban megjelent "Természet Búvár" c. ökológiai magazinból olvashattuk Dr. Tóth Albert főiskolai docens (Kisújszállás) tollából a kunhalmokról: "A kunhalmok elsősorban tájképi, régészeti és növénytani értékként fontosak. E mellett azonban számos kunhalomhoz történelmi események, legendák, hiedelmek, irodalmi emlékek és egyéb néprajzi kuriózumok fűződnek." A fényképpel illusztrált írását az alábbiakkal folytatja: "Annak ellenére, hogy a kunhalmok többsége még feltáratlan, régészeti szempontból mégis különleges értéknek számítanak. Egy-egy lakódomb alapját már a kőkorszak embere megvetette. Ezt követően a fémkorszakok, majd a népvándorlás kori kultúrák megtelepedésével, később pedig a honfoglalás kori, valamint a középkori magyar és kun temetők leletanyagával lettek gazdagabbak a halmok kultúrrétegei.”
 
   Azt hiszem ez az értékes írás sokunknak kimerítő választ adott a kunhalmokkal kapcsolatosan.
Mielőtt a szentandrási határban lévő kunhalmokról szót ejtenénk, érdemesnek találom megemlíteni, hogy községünkkel határos, egyes településeken hány kunhalmot tudunk összeszámlálni, a már fentebb említett, több mint száz éves térkép segítségével.
A szarvasi határban: 14, Kunszentmárton határában 20, az öcsödi határban 13, Mesterszállás határában 7, valamint a mezőtúri határban 22 kunhalom volt a régmúltban.

Békésszentandrás határában fellelhető halmok nevei, magassági pontok (tengerszint feletti magasság!) megjelölésével:

1. Nádas-halom (89 m) Szarvas-Szentes út mellett. Jórészt széthordva.
2. Furugy-halom (92 m) a furugyi tanyaközpontban. Szántott, meglévő halom.
3. Kiss András-halom (88 m) a Nádas oldali határrészen.
4. Bika-halom (87 m) az egykori Körösszentmiklós falu területén.
5. Kettős-halom (87 m) a Szentandrás-Szentes műút bal oldalán. Erősen rongált, bolygatott állapotban. (Dögtér volt a halom tetején.)
6. Fekete (Szaka)-halom (88 m) a szentesi út jobb oldalán. Meglévő halom.
7. Gődény-halom (95 m) a szentesi út jobb oldalán.
8. Pintér-halom (méret nélküli) Pintér tanya előtt. Öntöző csatorna töltésnek széthordva kb. 1965. évben.
9. Atalak-halom (87 m) Szentandrás-Öcsöd határát jelző halom.
10. Horga-halom (88 m) A közelében épült öntöző csatornához hordták szét 1965. évben.
11. Dinnyés-halom (88 m) a Kiss András féle tanya melIetti halom.
12. Mogyorós-halom (90 m) Öcsöd-Szentandrás határán a 44-es út melletti határhalom. Az újhídhoz majdnem felét elhordták.
13. Kenderföldi lejáró melletti halom (90 m) az 1920-30-as években esett áldozatul az út korszerűsítésének. Itt sok régiséget találtak.

   A következőkben a két legértékesebb halomról szólunk, melyek viszonylag háborítatlan, jellegüket jól őrző halmok. Az 1550-es Békés megyei térképen a Gődény- és a Furugy halmok jelölve vannak.


Gödény-halom

agyarország legnagyobb kunhalma Békés megyében, Békésszentandrás közigazgatási területén, a régi Szentesi út mellett található, a Hármas – Körös valamikori vízjárta területén.

A Gödény – halom pontos méretei: magassága: 12,26 m (85 m tengerszint feletti rétegvonaltól mérve 97,26 m) palástmérete: 160 m

Valamikori irodalmak (17 – 18. század) 15 m magasságot is emlegetnek. Nevét onnan kapta, hogy a halom körül hajdan volt, vizenyős rétegből gyakran szálltak rá a gödények tanyázni. Feltehetően a rézkorból származó temetkezési hely lehetett. Sajnos ezt a halmot is megbontották az északi oldalon, melyet út- és gátépítésre használtak fel.

Felületét összefüggő gyep borítja, nem különösebben értékes összetételű, melynek hasznosítása az időnkénti legeltetéssel történt. A DK – i oldal alsó részét fiatal akácerdő borítja. Tetején térképészeti jel található.

A kunhalom megközelíthető Békésszentandrás belterületétől számított 7 km – re, a régi Szentesi úton.
Gazsó F. Imre említi, hogy valamikor török lovas-vitézt találtak itt. A halomhoz történelmi események, fűződnek:
"1735-ös Vértessy-féle parasztfelkeléskor itt tartották gyűléseiket " (Petrik Ambrus gyulai tanító Békés m. leírása 1784." c. földrajzkönyve szerint.)
"Régen nevezték Péró halmának, mivel itt ütött volna tábort... (Péró)" (Pesty Frigyes-féle országos helynév gyűjtésből 1864.)
"Azt a halmot, ami Szent-András rónáján emelkedik, ma is Vértessy pihenőjének nevezik." (Jókai Mór: A magyar nemzet története regényes rajzokban 1860.)
"Vértessy Mihály a szentandrási felkelés vezetője volt. Amikor az erdőhegyi ütközetben Péró elhagyta a németektől megveretett. Ekkor Vértessy a burkusokhoz vette magát és mint vitéz ember a burkus (német) táborban felemelkedett..." (Nagy Sándor szentandrási ref. lelkész 1820-ban írt feljegyzéséből.)

A terület és a halom elnevezése arra utal, hogy valamikor gődények tanyáztak itt. A Veker-ér ami valamikor tekintélyes folyó volt, Kunszentmárton határából jön át a szentandrási határba. Homokos földjén a régi időkben a község szőlőskertje volt. Több határrészt jelölnek Gődény szóval: Gődényoldal, Gődénylapos, Gődénylaposvég. A halom és a környéke régészetileg védett terület.