NEWJSAG - Békésszentandras

 

   

Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzatának

Településüzemeltetési Intézménye pályázatot hirdet

 és

munkakör betöltésére.

   
Részletek

 

Az őskori kultikus helyeket, az ókori templomok helyét az ott élők a kezdetektől tudatosan választották meg.
   Az említett helyek egy szabályos hálórendszert alkotnak, a magyarországi kunhalmok szintén e hálórendszer szerves részét képezik. Nemcsak hazánkban fordulnak elő ilyen halmok, megtalálhatók O
Gödény-halom
roszországban, Bulgáriában, Szibériában és Belső-Ázsiában is, ahol kurgánnak nevezik őket, ezek főleg temetkezési helyül szolgáltak. Különböző kultúrákban ezt a hálót, ezeket a vonalakat más és másképpen nevezik; Angliában Ley-vonalaknak, Magyarországon Szent György-vonalaknak, Kínában meg a sárkány-leheletének nevezik.
   A kunhalmok ismeretlen korú és eredetű emberi építmények, alkotások, melyek századokig az alföldi tájkép szerves részei voltak, mára pedig az Alföld ősi növényvilágának őrzői, utolsó menedékei. A mára általánossá váló kunhalom kifejezés kicsit pontatlannak tűnik, ha a régészeti adatokat tanulmányozzuk. A halmok jelentős részét ugyanis nem csak az Ázsiából betelepülő kunok, hanem más népcsoportok építették. Így joggal beszélhetnénk rézkori, bronzkori, szarmata, germán, szkíta stb... halmokról is. Keletkezésük három forrása közül kettő társadalmi: egy részük őrdombnak készült a hajdani nomád népek táborai köré (ilyen például a Kunszentmárton környéki halomcsoport), másik gyakoribb létesítési cél pedig temetkezési hely volt, előkelőségek számára. Az alacsonyabb, de átmérőjükben nagyobb halmok között azonban természetes eredetűeket is találunk, ezeket a népnyelv gyakran laponyagoknak hívja.
Az 1900-as években csak a Kárpát medencében 40.000 kunhalmot ismertek.
 
   Jellemző a kunhalmokra, hogy gyakran természetvédelmi területek is egyben, pl.: a tápiószentmártoni Attila-domb egyedüli élőhelye az alhavasi zászpótnak. Több kunhalmon találkoztunk a kunkorgó árvalányhaj és a taréjos búzafű töveivel.
 
   Gyulán a Farkas-halom, Békésszentandrásnál a Gödény-halom - ez az egyik legnagyobb halom az Alföldön. Ezeken kívül több halom is állatról kapta a nevét. A kunhalmok közelében sokszor találhatunk gyógyvizes forrást
 
Régi dokumentumok, térképek tanúsítják, hogy az Alföldön több ezer kunhalom állott egykoron. Egy 1883-as térképről Békésszentandrás határában 13 kunhalmot tudunk megszámolni, amelyből még 8 áll sértetlenül. A többi erősen megcsonkítva, elszántva, elhordva, már alig jelzi egykori létét, legjobb esetben is csak a mérési pont maradt meg egy földkupac tetején emlékeztetőül: itt valamikor tekintélyes halom állott.
 
   Elöljáróban szólni kell arról, hogyan jöttek létre, kik építették, mi célt szolgáltak ezek a földművek. Nevükkel ellentétben, nem a kunok hozták létre, mert ezek a halmok, már jóval előbb a kunok betelepülése előtt megvoltak. Minden bizonnyal a honfoglalás előtt itt élő népek, őrhelynek, temetkezési- és lakóhelynek hordták össze. Később ezekből lettek őrhalmok, határhalmok.
 
   Győrffy István néprajztudós az alföldi halmokról az alábbiakat írta: "Olyan 5-10 méter magas és 20-50 m átmérőjű képződmények, melyek legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terülnek el, temetkezési, őr- vagy határhalmok."
Mindegy kik hozták létre, már régtől fogva Kunhalom néven szerepelnek és szépen beillenek az alföldi tájba.
Itt vetődik fel a kérdés, miért fontos e halmok megmaradása? A közelmúltban megjelent "Természet Búvár" c. ökológiai magazinból olvashattuk Dr. Tóth Albert főiskolai docens (Kisújszállás) tollából a kunhalmokról: "A kunhalmok elsősorban tájképi, régészeti és növénytani értékként fontosak. E mellett azonban számos kunhalomhoz történelmi események, legendák, hiedelmek, irodalmi emlékek és egyéb néprajzi kuriózumok fűződnek." A fényképpel illusztrált írását az alábbiakkal folytatja: "Annak ellenére, hogy a kunhalmok többsége még feltáratlan, régészeti szempontból mégis különleges értéknek számítanak. Egy-egy lakódomb alapját már a kőkorszak embere megvetette. Ezt követően a fémkorszakok, majd a népvándorlás kori kultúrák megtelepedésével, később pedig a honfoglalás kori, valamint a középkori magyar és kun temetők leletanyagával lettek gazdagabbak a halmok kultúrrétegei.”
 
   Azt hiszem ez az értékes írás sokunknak kimerítő választ adott a kunhalmokkal kapcsolatosan.
Mielőtt a szentandrási határban lévő kunhalmokról szót ejtenénk, érdemesnek találom megemlíteni, hogy községünkkel határos, egyes településeken hány kunhalmot tudunk összeszámlálni, a már fentebb említett, több mint száz éves térkép segítségével.
A szarvasi határban: 14, Kunszentmárton határában 20, az öcsödi határban 13, Mesterszállás határában 7, valamint a mezőtúri határban 22 kunhalom volt a régmúltban.
 
Békésszentandrás határában fellelhető halmok nevei, magassági pontok (tengerszint feletti magasság!) megjelölésével:
 
1. Nádas-halom (89 m) Szarvas-Szentes út mellett. Jórészt széthordva.
2. Furugy-halom (92 m) a furugyi tanyaközpontban. Szántott, meglévő halom.
3. Kiss András-halom (88 m) a Nádas oldali határrészen.
4. Bika-halom (87 m) az egykori Körösszentmiklós falu területén.
5. Kettős-halom (87 m) a Szentandrás-Szentes műút bal oldalán. Erősen rongált, bolygatott állapotban. (Dögtér volt a halom tetején.)
6. Fekete (Szaka)-halom (88 m) a szentesi út jobb oldalán. Meglévő halom.
7. Gődény-halom (95 m) a szentesi út jobb oldalán.
8. Pintér-halom (méret nélküli) Pintér tanya előtt. Öntöző csatorna töltésnek széthordva kb. 1965. évben.
9. Atalak-halom (87 m) Szentandrás-Öcsöd határát jelző halom.
10. Horga-halom (88 m) A közelében épült öntöző csatornához hordták szét 1965. évben.
11. Dinnyés-halom (88 m) a Kiss András féle tanya melIetti halom.
12. Mogyorós-halom (90 m) Öcsöd-Szentandrás határán a 44-es út melletti határhalom. Az újhídhoz majdnem felét elhordták.
13. Kenderföldi lejáró melletti halom (90 m) az 1920-30-as években esett áldozatul az út korszerűsítésének. Itt sok régiséget találtak.
 
   A következőkben a két legértékesebb halomról szólunk, melyek viszonylag háborítatlan, jellegüket jól őrző halmok. Az 1550-es Békés megyei térképen a Gődény- és a Furugy halmok jelölve vannak.
 
 
Gödény-halom
 
Magyarország legnagyobb kunhalma Békés megyében, Békésszentandrás közigazgatási területén, a régi Szentesi út mellett található, a Hármas – Körös valamikori vízjárta területén. 
 
 
A Gödény – halom pontos méretei: magassága: 12,26 m (85 m tengerszint feletti rétegvonaltól mérve 97,26 m) palástmérete: 160 m
 
Valamikori irodalmak (17 – 18. század) 15 m magasságot is emlegetnek. Nevét onnan kapta, hogy a halom körül hajdan volt, vizenyős rétegből gyakran szálltak rá a gödények tanyázni. Feltehetően a rézkorból származó temetkezési hely lehetett. Sajnos ezt a halmot is megbontották az északi oldalon, melyet út- és gátépítésre használtak fel.
 
Felületét összefüggő gyep borítja, nem különösebben értékes összetételű, melynek hasznosítása az időnkénti legeltetéssel történt. A DK – i oldal alsó részét fiatal akácerdő borítja. Tetején térképészeti jel található.
 
A kunhalom megközelíthető Békésszentandrás belterületétől számított 7 km – re, a régi Szentesi úton.
Gazsó F. Imre említi, hogy valamikor török lovas-vitézt találtak itt. A halomhoz történelmi események, fűződnek:
"1735-ös Vértessy-féle parasztfelkeléskor itt tartották gyűléseiket " (Petrik Ambrus gyulai tanító Békés m. leírása 1784." c. földrajzkönyve szerint.)
"Régen nevezték Péró halmának, mivel itt ütött volna tábort... (Péró)" (Pesty Frigyes-féle országos helynév gyűjtésből 1864.)
"Azt a halmot, ami Szent-András rónáján emelkedik, ma is Vértessy pihenőjének nevezik." (Jókai Mór: A magyar nemzet története regényes rajzokban 1860.)
"Vértessy Mihály a szentandrási felkelés vezetője volt. Amikor az erdőhegyi ütközetben Péró elhagyta a németektől megveretett. Ekkor Vértessy a burkusokhoz vette magát és mint vitéz ember a burkus (német) táborban felemelkedett..." (Nagy Sándor szentandrási ref. lelkész 1820-ban írt feljegyzéséből.)
 
A terület és a halom elnevezése arra utal, hogy valamikor gődények tanyáztak itt. A Veker-ér ami valamikor tekintélyes folyó volt, Kunszentmárton határából jön át a szentandrási határba. Homokos földjén a régi időkben a község szőlőskertje volt. Több határrészt jelölnek Gődény szóval: Gődényoldal, Gődénylapos, Gődénylaposvég. A halom és a környéke régészetileg védett terület.
 
Furugy-halom
 
Furugy, ma Békésszentandrás egyik határrészének hivatalos elnevezése. A tanyaközpontok házai "lakódombra" épültek, s most úgy néz ki, mint egy felvidéki kis falu.
A régmúlt időkben is emberi település lehetett. Neve a halom nevével azonos: Furugy.
 
Az 1550-as Békés megye térképén a halom és neve jelölve van. A viszonylag ép, jellegét megőrző, magas terepen álló halom közel van a hajdani Körös folyóhoz. Nevének keletkezését a múlt század közepén élő történész: Haán Lajos csabai evangélikus lelkész a "Békés megye hajdana" c. munkájában így fogalmazta meg: "Nevét onnan vette, hogy a lakosok sokat túrták-fúrták az ott talált sok vas és rézneműek miatt. " A halom körül 1994. augusztusában régésztábor is volt. A két hét alatt leletmentést végeztek. Sok csont, edény töredék, csontból, kőből, kovából és abszidiánból készült kések, pengék, dárda- és nyílhegyek kerültek elő. Nem ez az első ásatás, már az 1920-as években is végeztek itt eredményes ásatást.
 
Befejezésül idekívánkoznak dr. Tóth Albert cikkének befejező sorai: A kunhalmok pótolhatatlan nemzeti kincseink, ekképp a megőrzésük nemzeti feladat. Ezzel nemcsak magunknak, hanem a világnak is tartozunk. Az 1996. esztendő a millecentenárium jegyében, legyen a kunhalmok éve. "
Azt hiszem, ezekkel a sorokkal mindannyiunknak egyet kell érteni, de főleg azoknak, akik a kunhalmok háborítatlan megőrzéséért felelősséggel tartoznak.
 
Szabó Imre, 1996

 

   

   

  

   

   

Hasznos Hírek  

   

   

Látogatóink  

Oldalainkat 25 vendég és 0 tag böngészi

   
© 2009 - 5561 Békésszentandrás, Hősök tere 1. Telefon: (66) 218-344; Fax: (66) 218-344 /26-os mellék - Email: polghiv@bekesszentandras.hu