NEWJSAG - Békésszentandras

 

   

 

   
Shadow
Slider
   
Részletek

A második honfoglalással felérő, a XIX. században elvégzett ármentesítések a Körösök völgyében megteremtette a nép számára a biztonságos élet- és termelés feltételeit. A folyók szabályozása ugyanakkor szélsőségesebbé tette a vízjárást, nőttek az árvízcsúcsok, de meghosszabbodtak a vízhiányos időszakok is.
A Hármas-Körös akkori vízjárása a legingadozóbb volt a magyarországi folyók közül. Előfordultak olyan időszakok, amikor a vízhozam 1 m3 volt másodpercenként, de árvízcsúcsoknál nem volt ritka az 500 m3/másodperc sem. Összehasonlításként akkor a Dunánál a maximum 100m3/másodperc volt.
   1863 aszály sújtotta év volt, aminek következtében szinte kiszáradt a Körös medre. Néhol száraz lábbal lehetett átjutni az egyik partról a másikra.
   Szakemberek és a politikusok egyaránt felismerték azt, hogy a jobb vízviszonyokkal rendelkező Tiszából kell a vizet hajózásra is alkalmas csatornákon átvezetni öntözés, vízfelfrissítés céljából. 1900-ban született meg az első törvény ennek érdekében, s hogy ugyanakkor hajózhatóvá váljék a Körös, megkezdődött a vízlépcsők és duzzasztók kiépítése. A körösi duzzasztók helyét még 1902-ben jelölték ki, mégpedig Bökény, Békésszentandrás, Békés és Körösladány helységek térségében.
   Az elképzelések nyomán a 20-as évek végén és a 30-as évek elején formálódott mozgalommá, majd határozott programmá az Alföld öntözése, valamint a Körösök hajózhatóvá tétele.
   A Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal szakemberei 1934 januárjában kezdték el a szükséges munkák és vízi-építmények részletes tervének elkészítését. A terv lényege: a természetes lefolyás szabályozása duzzasztóművek építésével és a Tisza-Körös vízutánpótlás kiépítésével.
A kerettervet a Hármas-Körös hajózhatóvá tételére szükséges, továbbá a Körös folyó vízszintjének felduzzasztása következtében előálló öntözési lehetőségek érdekében létesítendő munkálatok egészítik ki.
Békésszentandrás községnél egy második duzzasztómű terve is elkészült, amely a folyó szintjét olyan magasságra emeli, mely lehetővé teszi nemcsak a hajózást, ha nem a már meglévő holt-medrek és vízvezető csatornák nyári vízellátását is. A munkálatok már 1936-ban elkészültek.
A vízlépcső tervezői és kivitelezői 
A terveket a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal Sajó Elemér és Lampl Hugó mérnökök műszaki vezetése mellet Freytag Ferenc, a Hivatal tervező osztályának mérnöke készítette. Az építő munkálatokat Paunz Rezső, a Hivatal építési osztályának vezetője irányította.
Megépítésénél két célt tartottak szem előtt:
1. Az öntözés biztosítása a Körösök völgyében.
2. A hajózhatóság lehetővé tétele. A folyó szintjének magasságát 4,05 méterrel emelhetik meg a “0” vízszint felé. (77,15 m A.f.) A megépítést követő időkben a hajózás jelentősebb volt, hiszen Békésszentandrás és Öcsöd környéke kimaradt a vasútépítésből, így az itt termelt gabonát és cukorrépát csak hajón tudták eljuttatni legolcsóbban rendeltetési helyére.
 
A vízlépcső részei
 
A duzzasztómű:
Tekintettel az erősen plasztikus, agyagos altalajra, összefüggő, átlag 2 m vastag vasbeton alaplemezen nyugszik. Az alaplemezt a fenék szintjétől számított 12 m mélyen lenyúló vasszádfal zárja körül. A kétnyílású duzzasztómű három pillére vasbetonból épült. A duzzasztómű mindkét nyílása 22 m széles. A mederelzáró táblák kézzel és elektromos meghajtással mozgathatók. A rajtuk átbukó víz erejének megtörése végett közvetlenül a gát alatt csillapító medencét, ennek a vízfolyás irányába eső emelkedő oldalán pedig a Műegyetem vízépítési tanszékén kikísérletezett, meghatározott méretű, keresztirányú energiatörő gerendafogazást, ezután pedig sakktáblaszerű utófenék-burkolatot alkalmaztak.
 
Hajózsilip:
85 m hosszú, 12 m széles, 9 m mély és 1200 tonnás uszályok átzsilipelésére is alkalmas. A zsilipfők éppen úgy, mint a duzzasztómű, erősen plasztikus, agyagos altalaj fölött épültek. Ezért ezek is vasszádfallal körülzárt vasbeton lemez alapozással készültek. A zsilipfők oldalfalai is vasbetonból épültek. A kamrafalakat két egymásfölötti síkban hátrahorgonyzott és a fenéken vasbetongerendákkal dúcolt Larosen-rendszerű vasszádpallókból készítették, mert az altalaj plasztikus tulajdonsága miatt nagyobb ülepesedéssel kellett számolni.
Hallépcső:
A hajózsilip felöli mederpillér mellé épített kamra, mely lehetővé teszi a halak szabad mozgását a duzzasztón keresztül.
 
A vízlépcső építése
 

  A vízlépcső építése 1936. október 1-jén kezdődött. Befejezése normális építési viszonyokat feltételezve, kellő biztonsággal 1940 végére volt előirányozva. Az 1940. és 1941. évi tavaszi rendkívül magas árvizek és tartósan magas vízállások azonban annyira késleltették az építőmunkálatokat, hogy az építés csak 1942. őszére volt befejezhető. Az építmény 6 év folyamán, az építkezésre alkalmas 901 munkanap alatt készült el. A vízlépcső építéséhez 2.150 tonna vasat, 4.000 tonna cementet, 20.000 m3 (36.000 tonna) követ, 17.000 m3 (30.000 tonna) kavicsot, összesen 72.150 tonna építőanyagot használtak fel. 720.000 m3 földet termeltek ki, 14.400 m3 betont és vasbetont használtak fel. A szükséges építőanyag-ellátásról vízi úton, vasúton és közúton gondoskodtak.

   Mezőtúr - Szarvas vasútvonalon a Köröst áthidaló vasúti hídnál még ma is látható a vasúti töltés egy része, melyen vasúti vágány vezetett az építkezéshez. A földmunkák egy részét géppel végezték, de még jelentős volt a kézierő, a kubikosok foglalkoztatása.
   A duzzasztómű munkálatai az oldalcsatorna földmunkáival kezdődtek (ide terelték el az eredeti mederből a folyót), majd az oldalcsatorna elzáró földgerendájának áttörésével folytatódott. A régi folyómederben a munkatér körülzárása és leszivattyúzása után az alapföld kiemelése történt meg (1938. február 25.). A munkatér földmunkálatainak elvégzése után az alapgödröt és az alaplemezt körülzáró vasszádfal leverése következett (1938. június 2.). Ezt követően a kiegyenlítő betonréteg készítése és az alaplemez vasbetéteinek a szerelése folyt. A két parti pillér bebetonozása után a középső pillér következett, melyhez hatalmas, erődszerű állványrendszerre volt szükség. Az utófenék kimosás elleni biztosítása érdekében 60x60 cm méretű betontömböket és ezt követően 1 m átmérőjű kőhengereket raktak le, melyeket a helyszínen készítettek el. A pillérek betonozása a gépház padozatmagasságáig készült el. A gépeket hajódaruval emelték fel a pillérek tetejére. A gépek felszerelése után, 1939-ben épültek meg a pillérek tetején a szerkezetet védő kezelőépületek (1938. december 16.). Az elkészült duzzasztómű elzárótáblái ekkor teljesen fel voltak húzva, téli állásban voltak. Az 1940 márciusi árvíz és jégvonulás a békésszentandrási duzzasztómű felhúzott zsilipeinek az aljáig ért. Horthy Miklós kormányzó 1941. február 20-án tekintette meg először a vízlépcső munkálatait. 
 
A vízlépcső megnyitása
   A duzzasztóművet és hajózsilipet Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Magyarország akkori kormányzója 1942. október 15-én helyezte üzembe. A kormányzó Kállai Miklós miniszterelnök és más kormánytagok kíséretében a Csongrádtól Békésszentandrásig terjedő utat a Megyer nevű motoros hajón tették meg. A hajó délután 3 óra 30 perckor futott be a békésszentandrási hajózsilipbe. A hajó kikötése után a kormányzó a középső mederpilléren elhelyezett gépházban gombnyomásra leeresztette a felső elzárótáblát. Ezzel a jelképes mozdulattal megszületett az Alföld mesterséges vízesése, és 5 m magasból zuhogott alá a víz a Hármas-Körös felső, magasabban lévő szakaszából az alacsonyabban fekvő alsó szakasz medrébe. Az országos hírű eseményről a korabeli újságok is tájékoztattak.
  Részlet a Magyar Közélet című folyóiratból: “Békésszentandráson elkészült az új vízlépcső hatalmas zsiliprendszere. Ezzel a Körös újabb 110 kilométeres hosszúságban hajózhatóvá vált és ebből a folyó völgyében 20.000 katasztrális holdat lehet egyidejűleg öntözni. A nagy gazdasági jelentőségű duzzasztóművet és zsilipet hősihalált halt Kormányzóhelyettesünkről, vitéz Horthy Istvánról nevezték el. A zsilip vasszerkezete ugyanis a MÁV gépgyárban vitéz Horthy István irányításával készült. A duzzasztómű ünnepélyes felavatásán megjelent Horthy Miklós, Magyarország Kormányzója is, a miniszterelnök és a kormány több tagjának kíséretében.”
“Ötven éve koptatja a Körös vize”
   1992. október 15-én volt pontosan 50 éve, hogy felavatták a korabeli Magyarország legnagyobb duzzasztóművét. A jubileum tiszteletére 1992. szeptember 30-án emlékülést tartott Békésszentandráson a MTA Vízgazdálkodástudományi Bizottsága, Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata, a Magyar Hidrológiai Társaság Békés Megyei Szervezete, a Magyar Vízügyi Múzeum és Szaklevéltár és a Tessedik Sámuel Oktatási Kutatási Központ. Az emlékülés fővédnöke, Siklós Csaba, közlekedési-, hírközlési és vízügyi miniszter az előadássorozat befejeztével duzzasztómű falán leplezte le Lampl Hugó emléktábláját. 
   A vízhasznosítók munkája nyomán, a duzzasztómű megépülése után a Körösök völgyének lakossága harmadszor foglalhatta el e helyen lévő földjeit. Üzembe helyezése óta napjainkig lehetővé vált a területek öntözővízzel való ellátása, a körösi sporthorgászat és üdülés, az öntözési-, halászati kutatás és oktatás folytatása és továbbfejlesztése. 
   Mindemellett a békésszentandrási duzzasztómű mellett élők minden télen, illetve áradásos időszakban érezhetik a Körösök szeszélyes vízjárását. Évente akár többször is előfordulhat, hogy a víz kilép a medréből, s nem egyszer emiatt már komoly árvízvédelmi készültséget kellett indítványozni, mivel az áradó víztömeg a teljes árterületet elöntötte. Komoly nehézségeket okoz a folyó a mezőtúri lakosságnak is, amit - a duzzasztónál - szinte csak pár száz méter választ el Békésszentandrástól. 
 
Turna Lajos
 
A duzzasztómű nem csupán vízügyi építmény, hanem turisztikai látványosság is. (Békésszentandrásról aszfaltozott műút vezet a duzzasztóig, Szarvasról a gáton érhető el.) Átlagos vízállásnál a két zsilip fölött, 2 méter szélességben hömpölyög át a halványzöld víztömeg, hogy néhány méteres zuhanás után nagy robajjal zuhogjon az alsó mederbe. Festői látvány a tajtékos, kavargó víztömeg, amely egy-kétszáz méter után ismét csendes folyóvízzé változik. A hídról feledhetetlen élményt nyújt a lezúduló víz, a fölsiketítő robaj, a felszálló vízpermet illata, a tovakanyargó Körös, az erdős hullámtér és a gát látványa.
 
Előzetes engedély kérhető a KÖVIZIG gyulai központjától. Tel.: 66/463-563, vagy a KÖVIZIG szarvasi Szakaszmérnökségén. Tel.: 66/311-733
   



   

  

   

   

Hasznos Hírek  

   

   

Látogatóink  

Oldalainkat 45 vendég és 0 tag böngészi

   
© 2009 - 5561 Békésszentandrás, Hősök tere 1. Telefon: (66) 218-344; Fax: (66) 218-344 /26-os mellék - Email: polghiv@bekesszentandras.hu